Miért éppen a bor ?
Mert a bornak istenei vannak. És ha istenei vannak, lehetnek és vannak hívei is. Ahogyan szentélyei, és főpapjai, akik imádják, ismerik és közvetítik azt az embereknek. Én is a hívek közé tartozom, és egyszer talán a papja is lehetek, hisz a jó bor olyan mint a nektár.
Ha nem lennének másban ízek, megkaphatnánk őket csak a bortól. Hihetetlen illat-és ízélményt nyújtva járul hozzá ünnepeink emelkedettségéhez, jókedvünkhöz, egészségünk megőrzéséhez, hétköznapjaink, étkezéseink harmóniájához. "Sok esetben azonban szükséges az embernek a bor. A gyenge gyomrot erősíti, az elfogyott erőt újjáteremti, a hideglelősnek meleget ad, ha sebre cseppented, begyógyítja, elűzi a búskomorságot, messze kerget a lélekből minden fáradtságot, vígságot hoz, és az útitársnak kedve is megjön a társalgásba." (Szt. Ágoston)
Ebben a dolgozatban a borról és a magyar borkultúráról szeretnék egy rövid, de átfogó képet adni, úgy, hogy egy hozzá nem értőben is egy tiszta kép alakulhasson ki a bor csodáiról. Természetesen nem próbálkozom részletekbe menően megvilágítani minden oldalról, hisz nem ez a cél, és nem is engedik meg a korlátok. Távolról közelítek a téma felé, és jutok el a végére a magyar jellemvonásokig, közben bemutatva szőlő, a szőlőfajták és a borkészítés világát is.